Érintésvédelem Áramütés
Villamos áramütéses baleset akkor következik be, ha az emberi test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A leggyakrabban olyankor következik be, ha azonos áramkör két vezetékét vagy a földpotenciál és egy feszültség alatt álló pontot megérintünk. A villamos áram vegyi, hő- és sokkhatása révén fejti ki káros hatását.
- A villamos áram vegyi hatása során az emberi szervezetben gázképződés jön létre, amely embóliához vezethet.
- A villamos áram hőhatása égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett és az ellenállás mértékétől függő hőhatás, valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.
- A villamos áram sokkhatása a váratlan áramütés eredménye, amely hatás nagymértékben függ az egyén egészségétől.
A villamos áramütés súlyosságát az áramerősség, a behatás időtartama, az áram útja, az áram nem, az áram frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt feszültség nagysága befolyásolja. Az áramütéskor további tényezők is számottevőek: az egyén testi, lelki állapota, egészségi állapota, számít-e az áramütésre.
A veszélyesség szempontjából az érzékelhető áramerősség átlagosan 0,5-1 mA, amelyet érzetküszöbnek nevezünk. Veszélyes az a határ, amely a végtagizmok görcseit kiváltja. Ez az elengedési áramerősség kb. 10-20 mA körüli áramerősség már a szívkamra és a pitvar egyidejű összehúzódását okozza, aminek következtében a normális szívműködés az áram megszűnése után is szünetelhet. A klinikai, majd a biológiai halál állapotát okozhatja a 100 mA vagy nagyobb áramerősség.
Az áramütés az idegközpontok zavarát, az izmok görcsös összehúzódását okozza, aminek következménye eszméletvesztés is lehet. Az áram a testen belül nem vékony területen, hanem a test részeinek ellenállása függvényében halad. Így pl. a legkedvezőbb eset, amikor a két láb hidalja át a feszültséget.
Az egyenárammal szemben az emberi szervezet nem annyira érzékeny, mint a váltakozó árammal szemben. Míg az egyenáram a hő- és vegyi hatása miatt káros az emberi szervezetre, addig a váltakozó áram az idegekre fejt ki sokkhatást.
Az áramütésre sokkal érzékenyebbek a szívbetegek, az alkoholisták, a magas vérnyomásban szenvedők stb.
A villamos áram káros hatásait a villamos berendezések megfelelő létesítésével, érintésvédelemmel és a munkavégzés szabályainak betartásával tudjuk megakadályozni.
Érintésvédelem:
Az érintésvédelem a testzárlatok következtében felléphető érintési és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére, ill. csökkentésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.
Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintéséből származó veszélyeket (közvetett érintésvédelem).
Egyenpotenciálra hozás (EPH) a testek és más vezető anyagú szerkezetek vezetőinek összekötése, azok azonos vagy közel azonos potenciálra hozása.
Lehetséges megoldási módjai:
- Egyenpotenciálra hozó hálózattal, egy épület vagy más nagyobb, körülhatárolt terület általános egyenpotenciálra hozására.
- Helyi egyenpotenciálú összekötéssel, azokban az esetekben, amikor a kikapcsolási idő megfelelő csökkentése nehézségekbe ütközik.
- Földeletlen egyenpotenciálra hozással, amely önálló érintésvédelmi mód.
Nem kötelező érintésvédelmet alkalmazni a következő esetekben:
- A villamos szerkezetek azon fémrészeinél, amelyeknek érinthető felülete kicsi (50×50 mm-nél nem nagyobb). Ilyenek pl. a csavarok, szegecsek, kábelbilincsek.
- A vezetékek védőcsöveinél és –csatornáinál, ha azok falba, vakolatba vannak süllyesztve, ill. nem tartalmaznak érinthető fémrészt. Ilyen pl. a kábel, MM-fal.
- A vezetékek önmagukban nem nagy kiterjedésű fém tartószerkezeteinél, ha azokon legalább kétrétegű szigetelés van.
- Az erősáramú szabadvezetékek oszlopainál.
- A földhöz képest legfeljebb 250 V-os névleges feszültségű villamos berendezés olyan szerelési anyagainál, amelynek nincs fémrésze.
Érintésvédelem szempontjából a talaj és a talajjal érintkező minden, nem szigetelő anyagú tárgyat földnek nevezzük.
Érintésvédelem szempontjából a villamos berendezés, gép, készülék fémből vagy más, villamos vezető anyagból készült részét, amely nem áll feszültség alatt, de meghibásodás folytán feszültség alá kerülhet, testnek, nevezzük.