Munkavédelem
1; Alapelvek: Kinek kell biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit
Az Állam biztosítja a következőket
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósítása a munkáltató felelőssége
Ennek módjait a munkáltató határozza meg
A munkáltató felelőssége, hogy a munkavállaló az általa ismert nyelven ismerhesse meg a rá vonatkozó szabályokat
A szabályok megtartását az állam felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi
A szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalón túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybevevőnek is
E törvény biztosítja munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározza a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit
A munkavállalónak és a munkáltatónak együtt kell működniük
Az adatok védelmét a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell biztosítani -> statisztikai célra használhatók
A munkabiztonsági szaktevékenységek szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztethetők
2; Az Állam feladatai a munkavédelemmel kapcsolatban
Munkavédelem irányításával, az ágazati és tevékenység ellátásával a munkavédelem megszervezése
Országos program kialakítása
Alapvető követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása
A munkavédelmi előírások megtartásának elősegítése
Nevelés, oktatás
Munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése
Az Állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában
Szabályzat kiadása
Kutatás, fejlesztés, tájékoztatás, közreműködés a továbbképzés szervezésében
Elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását
3; Melyek a létesítés munkavédelmi követelményei
Munkavédelmi követelmények érvényre juttatása
Ergonómiai szempontok figyelembevétele
Ahol mozgáskorlátozott, vagy testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak a környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz
A technológia üzemeltetését írásban el kell rendelni
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, hatósági engedély megléte
A hatályos munkavédelmi előírásokat ki kell elégíteni
4; Melyek a munkavédelem tárgyi feltételei
Biztonsági felülvizsgálat alá vonni a veszélyes technológiát
Megfelelő minőségű ivóvíz, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség
Gondoskodni rendről, tisztaságról, szennyvíz, hulladék kezeléséről
Jelző és riasztó berendezést biztosítani
Mozgásteret biztosítani
Elkerítés, lefedés a leesés ellen
Megfelelő világítás
Zajhatások és rezgések, por és vegyi anyagok sugárzás a munkavállalót nem károsíthatja
Levegő és klíma biztosítása
Szabadtéren időjárás elleni védelem
Kijárat, vészkijárat
Külön dohányzóhely
5; Technológiai folyamatra vonatkozó munkavédelmi követelmények
Hatókörben tartózkodók egészségét és biztonságát nem lehet veszélyeztetni
Anyagmozgatás a megfelelő eszközzel
Munkavégzés feltételeit a munkavállalónak meg kell ismerni
Védőeszközök használatát meg kell követelni
Megfelelő eszközök a tüzek leküzdésére, tűzjelző és riasztó
Veszély esetén a munka beszüntetése
Mentést, menekülést gyakorolni kell
Mentési terv készítése, személyek kijelölése
Munkahelyi elsősegélynyújtás feltételei
6; Biztonságos munkavégzés személyi feltételei
A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, ahol:
- Megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik
- Egészségét, testi épségét nem befolyásolja
- Utódaira nem jelent veszélyt
- Ahol veszély fenyegeti egyedül munkát végezni tilos
- Veszéllyel járó munkát csak szakképzet személy végezheti
7; Munkáltatók és munkavállalók kötelezettségei és jogai
A munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő személyt biztosítani, valamint:
A szükséges utasításokat a munkavállalónak kellő idõben megadni
Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek
Munkaeszközöket biztosítani a munkavállalónak
Új technológiák bevezetése előtt tárgyalni
Jelentéseket kivizsgálni, munkavégzést leállítani
Biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használatát
Oktatás
A munkavállaló kötelességei:
Csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban állhat munkába
Munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződjön, és rendeltetésszerűen használja
Az egyéni védőeszközt rendeltetés szerint használja
Nem veszélyeztető ruházatot viselni
Szükséges ismereteket elsajátítani
Orvosi vizsgálaton részt venni
Rendellenességet tőle elvárható módon megszüntetni
Balesetet, sérülést azonnal jelenteni
8; Teendők munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések esetén:
Be kell jelenteni, ki kell vizsgálni
Rögzíteni kell: a sérült neve, születési helye, időpontja, anyja neve
Munkabaleset: munkaügyi miniszter; megbetegedés: népjóléti miniszter
Fel kell tárni az okokat, és intézkedést tenni a megelőzésére
Baleset haladéktalan jelentése
Munkavédelmi képviselő részt vesz a baleset kivizsgálásában
3 év után nem köteles bejelenteni
9; Hogyan működik a munkavédelmi érdekképviselet:
Képviseletre jogosultak maguk közül képviselőt választanak, amennyiben a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 10 főt
Munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, munkavédelmi bizottságot hoznak létre
A bizottság tárgyalásán a munkáltató köteles részt venni
A munkavédelmi képviselő:
Munkahelyre munkaidőben beléphet
Tájékoztatást kérhet a munkáltatótól
Kezdeményezheti a szükséges intézkedéseket
Részt vehet a balesetek kivizsgálásában
Munkavédelmi munkahelyi programot dolgoz ki
A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket, hogy a képviselő jogait képviselhesse
A képviselőnek jogait rendeltetésszerűen kell gyakorolnia, e miatt őt hátrány nem érheti
10; Értelmezzük a következő fogalmakat:
Baleset: az emberi szervezetet ért, olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást vagy halált okoz.
Létesítés: új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, ill. gép telepítése történik függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során éri. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset. Lakásról munkahelyre, vagy vissza történő baleset nem számít munkabalesetnek.
Munkahely: minden olyan szabad, vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.
Munkavállaló: szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy
Üzembe helyezés: az az eljárás, amikor az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia a munkavédelmi követelményeket kielégíti-e.
Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. A mást nem foglalkoztató egyéni munkavállaló
Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés végrehajtási jogviszonyban, fegyveres erők, tűzoltóság, polgári szolgálatban és társadalmi munkában végzett munka
Újraindítás: olyan munkaeszköz, technológia újból üzembe helyezése, amely műszaki okokból összefüggően 30 napot meghaladóan nem használnak, vagy teljes szétszereléssel járó javítási munkafolyamatot végeztek.
Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.
Veszélyes anyag: minden anyag, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást jelent: robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, fertőző, rákkeltő, mutagén, utódkárosító.
Veszélyforrás: a munkavégzés során jelentkező minden olyan tényezõ, amely a munkavégző személyre veszélyt vagy ártalmat jelent.
Villamosság Biztonságtechnikája
1; Villamos áram élettani hatásai:
Az áram, amely az emberi szervezeten átfolyva / meghatározott ideig / 99,5%-os valószínűséggel még nem okoz szívkamrabetegséget . Az összefüggés 0,03s<t<3s időtartamok között érvényes. Kellemetlen érzést okoz, ha az emberi szervezetet 0,25Wsec, és halálos kimenetet, ha 50Wsec energia éri.
Az emberi test tisztán ohmos jellegű. Az első rész a tisztán testnedvekkel átitatott szövetekből áll. Ennek ellenállása 200-300 ohm. A másik részt a külső bőrfelület alkotja, amelynek ellenállása függ a bőr pillanatnyi állapotától. Az emberi test ellenállása a feszültség függvényében.
A villamos áram élettani hatását befolyásoló tényezők: áram nagysága, időtartama, útja, áram frekvenciája, emberi test ellenállása, egyén testi és lelki állapota. Az előírások alapját az képzi, hogy az áramütéses baleset nem okozhat halált. Az emberi testet tartósan érő áramerősség legnagyobb értékét a szívkamralebegést kiváltó határ alatt választották meg. Ez 50mA.
Ue=Ie . Ezt limitfeszültségnek nevezik, és ez az érintési feszültség tartósan megengedett határértéke 100 Hz-nél nem nagyobb frekvenciájú szinuszos váltakozó áram esetén, amelyet az embernek tartósan el kell viselnie. Állandó egyenfeszültség esetén UL=120V, 100-1000 Hz frekvenciájú váltakozó áram valamint szaggatott egyenáram esetén UL=50-120V.
Hogy jön létre áramütés:
a; fázis-föld érintés
b; fázis-fázis érintés
c; hibafeszültség áthidalása
d; lépésfeszültség áthidalása
2; Elsősegélynyújtás elemi feladatai:
A sérültnek az áramból való kiszabadítása. Kisfeszültség, azaz 1000V alatt a sérültet az áramkörből száraz ruhával rántjuk ki / farúddal, lapátnyél : /. 1000V-nál nagyobb feszültség esetén villamos szakember szigetelt mentőrúddal végezheti a kiszabadítást.
Az elsősegélynyújtás a diagnózis megállapítása után kezdődik:
ha a sérült eszméleténél van, állandó megfigyelés alatt kell tartani
ha a sérült eszméletlen, de légzése és vérkeringése van, hagyjuk fekve, eszméletre hozása nem feltétlenül szükséges. Azonnal mentőt kell hívni.
ha eszméletlen, nincs légzése, de vérkeringése van akkor mesterséges lélegeztetéssel kell az életét a mentő megérkezéséig fenntartani
ha nincs légzés és vérkeringés: mesterséges légzés és szívműködtetés
3; Kisfeszültségű és nagyfeszültségű berendezések fontosabb szabványai:
Kisfeszültségű berendezések:
Az 1000V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezések:
1. fejezet: általános előírások. Biztonsági követelmények kielégítése akkor is kötelező, ha
azok tételesen nem szerepelnek a szabvány sorozat konkrét szabályai között.
2. fejezet: fogalom meghatározás.
Segédeszköz nélküli elérhetőség: földről, padlóról, állványról elérhető. Leválasztás: villamos berendezésnek a táphálózat minden sarkáról való leválasztása
3. fejezet: védőintézkedésekre adja meg az általános érvényes előírásokat: szándékos érintés feliratozása, feszültség kimaradás
4. fejezet: villamos gépek, fogyasztó berendezések
5. fejezet: világosítási berendezések biztonsági követelményei
6. fejezet: villamos áram elosztására, mérésére vonatkozó berendezések biztonsági előírásai
7. fejezet: vezetékekről rendelkezik
8. fejezet: védőcsövekről, vezetékcsatornákról és tartozékairól rendelkeznek
Nagyfeszültségű berendezések:
1000V-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezések. Elvi különbség, hogy itt a leválasztáshoz látható megszakítás is kell és az, hogy itt a feszültség alatt álló részeknek nem csak a tényleges megérintése, hanem az átívelési távolságon belüli megközelítése is életveszélyes.
4; Érintésvédelmi feszültség meghatározása:
A villamos áramütés veszélyességét az emberi testen átfolyó áramerősség nagysága határozza meg. Abból indulunk ki, hogy az emberi test ellenállását a legkedvezőtlenebb 1000 -mal számítva mekkora feszültséget kell rákapcsolni, hogy bizonyos fiziológiai hatások jöjjenek létre. Az emberi testre jutó feszültség tehát: Ue=Ie*Re=50*10-3*1*103=50V. Ez a limitfeszültség.
5; Érintésvédelem módjai:
Aktív: ha az érintési feszültség meghaladja a megengedett értéket, akkor önműködően lekapcsolja a meghibásodott készüléket. Aktív módszerek: / jele /
védőföldelés VF
nullázás NU
egyenpotenciálra hozás EPH
áramvédő kapcsolás
ÁVK
Passzív: az érintkezési feszültséget mindig veszélytelen értéken tartjuk, lekapcsolás nem szükséges. Passzív módszerek: / jele /
kettős szigetelés KSZ
törpefeszültség TF
védő elválasztás VE
6; Érintésvédelmi osztályok
0. érintésvédelmi oszt.: áramütés elleni védelem az alapszigetelésen alapul
1. érv. oszt.: a védelem nem csak az alapszigetelésen alapul, hanem járulékos biztonsági óvintézkedést is alkalmaznak. A gyártmány teste el van látva olyan szerkezettel, amelyhez a villamos hálózat védővezetéke csatlakoztatható. 5kW feletti háromfázisú fogyasztó
2. érv. oszt.: alapszigetelés + kettős szigetelés
3. érv. oszt.: a védelem törpefeszültségű tápláláson alapul, nem állítanak elő a táplálásnál nagyobb feszültséget
3.A.: a tápfeszültség, sem a belső feszültségek nem haladják meg az 50V-os váltakozó ill. a 120V-os egyenfeszültség értéket
3.B.: sem a névleges tápfeszültség, sem a benne levő előállított feszültség névleges értéke nem nagyobb vált. áram esetén 25V egyenáram. esetén 60V
3.C.: névleges tápfeszültség, benne előállított feszültség névleges értéke nem nagyobb vált áram 12V, eá 30V
7; Mit nevezünk védettségnek /IP, CEE/
A gyártmányokról a felhasználó részére fontos tudnivaló, hogy a gyártmány mennyire van védve a külső behatások ellen. A gyártmánynak ezt a tulajdonságát védettségnek nevezzük. A gyártmány védettségi fokozatát az adattáblán megjelölik és a felhasználó ez alapján dönt a gyártmány felhasználhatóságáról.
IP – ipari célú gyártmányok védettsége. Ezt egy kétjegyű szám követi. Az első számjegy az emberi test részei, ill. a szilárd testek, a második a víz behatolása elleni védettségi fokozatot jelöli.
CEE – háztartási és hasonló célú gyártmányok védettsége. Jelképpel jelölik és nem számmal. Az emberi ujj behatolása elleni védettség alapkövetelmény, nem is jelölik. A víz elleni behatolás védettséget vízcseppel, a por elleni védettséget dróthálóval ábrázolják.
Anyagtárolás, szállítás, mozgatás
1; R-S-T folyamat jellemzése
A különféle termékek előállítása, elosztása és felhasználása ezek helyváltoztatásával jár. Adott időpontban P helyzetben lévő tárgy három módon kerülhet új helyzetbe:
viszonylag rövid idő alatt általában függőleges irányú elmozdulás R-rakodás
hosszabb idő vízszintes elmozdulás S-szállítás
az idő függvényében helyzetét nem változtatja T-tárolás szorosan összefügg
2; Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás
Legősibb, legegyszerűbb
Alapműveletei:
teher megfogása: tárgy tömege ne haladja meg az emelést végző fizikai erejét
teher felemelése: kicsi legyen a gerincoszlop igénybevétele
szállítás
teher letevése: stabil alátámasztás
Ártalmak:
mechanikai: védőkesztyű, csuklószorító
hőártalom: védőkesztyű, azbeszt csizma
vegyi ártalom: gumikesztyű, gumicsizma
3; Egyszerűbb segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatás
3 csoport:
a; egyszerű mechanikai elven működő: emelőrúd, görgő, kézi tapadókorong
b; kézi szállítóeszközök: kézi kocsi, targonca, talicska, kétkerekű targonca, négykerekű, vonórudas kézikocsi, vonórúd nélküli kézikocsi, kézi működtetésű emelőtargonca
c; kézi működtetésű mech. v. hidraulikus elven működő emelőeszközök: nagy tömegű terhek emelésére 150N erőt kell kifejtenie az embernek
4; A gépi anyagmozgatás főbb berendezései
1; Daru: terhet függőlegesen, nem vezetősínek között térben mozgatja. Rakodó, kiszolgáló, különleges daruk. Emelőelem, függesztő elem: acél sodronykötél. Horog: kovácsolt. Fékszerkezet. Biztonsági berendezések:
végállás kapcsolók, végütközők
túlterhelés gátló
hang, fényjelzõ berendezések
2; Gépi hajtású targoncák / szállító, vontató, emelő és különleges /
3; Közúti járművek: billenős rakfelületű tehergépkocsi, önrakodós tehergépkocsi
4; Felvonók
5; Különleges anyagok kezelése és tárolása
Tűz és robbanásveszélyes anyagok:
közúton zárt, hibátlan edényben szállítható
kiöntőnyílás felfelé áll
felborulás ellen rögzíteni kell
„TŰZVESZÉLYES” felirat
öngyulladásra alkalmas anyagot tilos éghető anyaggal tárolni
Mérgező, maró anyagok:
2 l-nél nagyobb térfogatú palackot csak hordtálcában szabad mozgatni
a tároló üveget csak az aljánál alátámasztva szabad kézben fogni
átfejtéskor a ballont tilos tüdővel megszívni, nyomás alá helyezni, melegíteni
erős falú méregszekrényben tárolható
„MÉREG” felirat
Közelében élelmiszer, ital, nem tárolható
Gázpalackok: 125-150 bar nyomáson tárolják
gépkocsin rögzíteni, hogy ne ütődjenek egymáshoz
elzárt szeleppel, leszerelt redukátorral, felcsavart védősapkával szállítható
oxigénpalackhoz tilos olajos kézzel nyúlni
Gépek biztonsági üzemeltetése
1; Veszélyes mechanikai tényezők
Forgó mozgás:
a; önmagukban működő forgórészek /tengelyek, ventilátorlapátok, köszörűkorong /
b; egymásba forgó géprészek /fogaskerekek, meghajtószíj és tárcsa, forgórésznek az állórésszel szemben jelentkező nyíró, nyomó- és dörzsölő erők
Haladó és alternáló mozgások: a mozgórész kényszerpályához kötött. Közelítő mozgások, pl. légkalapácsok fejei, elhaladó mozgások
Egyszerű haladó mozgás: a veszély az alkatrész kiképzéséből adódik
Forgó, haladó mozgás
Lengőmozgás: belépési veszély
Érintkezés a munkadarabbal
Munkadarab kirepülése
Gép alkatrészeinek kirepülése
2; Kollektív védőeszközök
A védelem kialakításánál figyelembe kell venni a gép konstrukcióját, a technológiából felhasználásra kerülő anyagból származó veszélyeket
a; Védőburkolatok: ha a veszélyes térhez nem kell hozzáférni – rögzített védőburkolat / reteszelő védőburkolat, automatikus, távolságtartó, állítható /
b; Biztonsági kikapcsoló készülék
c; Kétkezes vezérlőkészülékek / védőburkolat körülményes /
d; Túlfutás gátló
e; Mechanikus reteszelő készülékek / kiegészítő /
f; Védőasztal
g; Adagoló és továbbító készülékek
3; Köszörülés biztonságtechnikája
Legnagyobb veszély a kőrobbanás. Köszörűkorong felszerelésének legfontosabb szabályai:
A köszörűkorongon gyári címke és szilárdsági próba van feltüntetve
Leszorító acéltárcsa -je 1/3-a a köszörűkorong átmérőjének
Kéregpapírt használni kell
A korong furatát utólag bővíteni tilos
Szilánkok ellen védőernyő
Biztonságos üzemeltetés feltételei:
Gyártási hibás korongot ne használjunk
A korongot ki kell egyensúlyozni
4; Anyagdarabolás veszélyei:
Vezetővonalzónak párhuzamosnak kell lennie a fűrészlappal nem pontos munka
Leállásnál nem szabad fadarabbal fékezni
A munkadarab visszacsapását hasítóék gátolja
Tűzvédelem
1; Tűzvédelmi alapfogalmak
Veszélyességi övezet: a helyiségben, vagy a szabadtérben lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendõ környezete, térrésze
Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térrész, ahol termelés folyik
Helyiség: épületszerkezettel határolt, önálló légterű meghatározott rendeltetésű tér
Épület: a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott tér
Műtárgy: épületnek nem minősülő építmény
Létesítmény: építési telken álló építmények és szabadterek összessége
2; Tűzvédelmi osztályok és osztályba sorolás
„A” Fokozottan tűz és robbanás veszélyes – az az anyag, amely bármely halmazállapotban heves égésre alkalmas. Pl. aceton benzol
„B” Tűz és robbanás veszélyes – az a por mely levegõvel robbanásveszélyes elegyet képezhet
„C” Tűzveszélyes – szilárd gyulladási hõmérséklet legf. 300°C, folyadék nyílttéri lobbanáspontja 50°C-nál nagyobb, gáz: nem ég el de az égést táplálja
„D” Mérsékelten tűzveszélyes – szilárd gyulladási hőmérséklet 300°C-nál nagyobb, foly ” nyílttéri lobbanáspontja > 150°C
„E” Nem tűzveszélyes
3; Tűzoltás alapelvei és eszközei
víz hatásai: hűtő, fojtó, ütő ” leszakítja a lángot , porlasztott sugár alkalmazása
habanyagok: /tűzveszélyes folyadékok tüzei /, mechanikai hab / foly. és légnemű anyagok keveréke /, vegyi hab / buborékokban CO2 található /
gázzal oltó készülékek / szén-tetraklorid, metil bromid, BCF halonnal oltó /
Szellőzés, fűtés környezetvédelem
1; A munkatéri levegő jellemzői iránt támasztott követelmények:
Az emberi szervezet hőt termel és ezt a környezetbe adja le. A leadás történhet: hővezetéssel, hőáramlással párologtatással, hősugárzással. A levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, áramlási sebességét és a környezetből származó hősugárzás mértékét klímatényezőnek nevezzük. A klímatényezők mérhető értéke jellemző arra, hogy a dolgozó a felesleges hőt kellemes körülmények között adta-e le. Effektív hőmérséklet a kellemes közérzet melletti hőleadás jellemzője. Ennek meghatározására a Yaglou-féle nomogrammot kell alkalmazni. Ha a légsebesség nem nulla a korrigált effektív hőmérsékletet kell figyelembe venni. Szellőzésről is gondoskodni kell ” mérgező anyagok.
2; Szellőzési és fűtési rendszerek
Feladata: a munkahelyiségnek tiszta levegője, esetleg jó fűtése legyen. A szellőztető levegőt a munkatérbe juttatjuk: ventillátorral, sűrűségkülönbség, szélhatás kihasználásával. A szelőzés lehet általános szellőztetés, vagy helyi elszívás. A szellőztetés történhet friss levegővel, ill. visszakeringetett levegővel, ez esetben a levegő 10%-a friss levegő legyen
Fűtési rendszerek: megfelelő hőmérséklet elérése. Közintézetekben központi fűtés. Hőhordozó közege: melegvíz, gőz, levegő. Levegős megegyezik a szellőztetős rendszerrel. Melegvizes: melegvizet kazánban állítják elő, a vezetékbe, valamint a vezeték és a kazán közé semmiféle elzárószerelvényt nem szabad beépíteni.
Zaj, rezgés
1; Zaj fogalma, jellemzői, egészséget károsító hatásai:
Hangteljesítmény: időegység alatt a teljes térbe kisugárzott energia W.
Intenzitás: az előbbi fajlagos értéke J
Hangnyomás: hangforrástól kiinduló, a levegőben tovaterjedő rugalmas alakváltozás P
Hangnyomást kell mérni, a fül is ezt érzékeli. A szintkülönbséget egy rögzített w2 ill. I2 értékhez, mint alapszinthez adják meg, amely w0=10-12W. Ez az emberi fül hallásküszöb értéke. Hangnyomásra vonatkoztatva P0=20*10-6Pa.
A zaj károsító hatása:
hallásszervre
vegetatív idegrendszerre
munkateljesítményre
A zajterhelés csökkentésére lehetőségek:
műszaki módszerek
munkaszervezési intézkedések, egyéni védőeszközök
2; Rezgés fogalma és hatásai
A rezgés egy részecskének vagy egy felületnek a hivatkozási helyek körüli mozgásaként fogható fel. A mozgás lehet periodikus vagy szabálytalan, folytonos vagy szakaszos. Egyes esetben a rezgés keltése a technológiához szükséges / vibrátorok, osztályozók /
Más esetekben, a mozgásban lévő gépek kísérő jelensége / forgó részek kiegyensúlyozatlansága /
A rezgés a szervezetet közvetlenül, vagy közvetve terheli. Terheli az egész testet vagy annak egy részét.
Helyileg ható rezgés: Az alacsonyabb frekvenciájú rezgések a csontokat, izületeket támadja meg, magasabb frekvenciájú rezgés a perifériás vérkeringésre hat. Általában a felső végtagoknál jelentkezik.
Az egész testre ható rezgés sok esetben helyileg ható rezgéshatással jelentkezik.
Világítás, színdinamika
1; Fény és látás világítástechnikai alapfogalmak
Az ember számára a külvilág fényingereinek felfogása a látás. A szemgolyó nagyjából gömb alakú test, első és hátulsó pólusát a szemtengely köti össze. A szemgolyó külső burka az ínhártya hátul, elől pedig a szaruhártya. A középső burok hátsó része az érhártya, elülső része a szivárványhártya. A belső burok az ideghártya, ez a fény felfogására és ingerületté való átalakítására szolgál. A fénytörő képességet dioptriában mérik.
Világítástechnikai alapfogalmak: A szélsőséges fényviszonyok a szem túlzott igénybevétele miatt korai kifáradást, figyelemcsökkenést, fejfájást okoznak. A természetes és mesterséges világítás optimális kombinációjával az elérhető legkedvezőbb látási körülmények megteremtésére kell törekedni.
A látási körülmények összetevői: A látási körülmények vizsgálatakor a következők játszanak szerepet. A tárgy részéről: mérete, kontrasztja, rendelkezésre álló idő, nézési távolság. A világítás részéről: fénysűrűség, közvetlen, közvetett káprázás mértéke, fény iránya, színvisszaadás.
A munkatárgy jellemzői: méret, kontraszt.
A szem képességei, melyek e témában érdekesek: látási élesség, akkomodáció / a szem beállása a különböző távolságokra levő látási feladatokra /, adaptáció / a környezet fényviszonyaihoz való alkalmazkodás /
2; Világítástechnikai jellemzők
Fényerősség: valamely fényforrás fényáramának egy meghatározott fényszögben vett átlagos értéke. Jele: I
Megvilágítás: a fény által megvilágított egységnyi felületre eső fényáram. Jele: E. A megvilágítási szint magválasztásánál mérlegelni kell: kihasználási időt / tevékenység egy vagy többműszakos /, személyek életkorát.
Fénysűrűség: valamely világítófelület nézési irányra merőleges felületegységének fényerőssége. Jele: L
Káprázás: lehet közvetlen, közvetett, tükröző ill. lehet még zavaró és rontó.
Árnyékosság, fényirány: akkor kedvező a dolgozónak, ha balhéz felől jön a fény.
Fényszín, színvisszaadás: nappali világításban megjelenő színek a tárgyak természetes színe
Térbeli: egyenletesség
Üzembiztonság
Gazdaságosság, energiatakarékosság
Esztétikai megjelenés
3; Helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása
Természetes: energiatakarékosság miatt. A napfény minél nagyobb hányadát engedjük a munkasíkra. Ablakfelületek növelése fénnyel együtt hő is bejön, fűtési igény nő. Legelterjedtebb az oldalas ablakozás, de elterjedőben van a belső udvari és tetővilágítás.
Mesterséges: célja a jó látási körülmények megteremtése a megfelelő látási teljesítmény eléréséhez. A látási teljesítményt meghatározó paraméterek: adaptációs fénysűrűség, káprázás, tárgyak nagysága, kontraszt viszonya, rendelkezésre álló idő. A jó világítás világítástechnikai jellemzői: megvilágítás, fénysűrűség, káprázás fényirány, fényszín. A világítási berendezések tervezése. Meghatározandók: világítástechnikai paraméterek, világítási rendszer, világítási mód, alkalmazandó fényforrások, villamos hálózat kialakítása.
A világítási berendezés elhelyezése lehet: szimmetrikus, aszimmetrikus.
4; Színek hatása az emberre:
A színek meghatározzák a helyiség hangulatát. Meleg színek: nagyobb méretû szobát előnyösen kicsinyítenek. Hideg színek: megnagyobbítják a kisebb helyiségeket. Nagy belmagasságú helyiség arányossá tehető, ha a padlóhoz és a plafonhoz sötét, de nem hideg színt választunk. Hosszú helyiség megrövidíthető, ha az ajtóhoz meleg színt rakunk.
Hegesztés, forrasztás és más termikus technológiák
1; Hegesztési, vágási és más termikus technológiák veszélyessége
Legfőbb veszélyek és azok okai:
„Tűz és robbanásveszély”: nyomás alatt palackban tárolt gáz / C
2H2, H2/, nagynyomású oxigén, nem szabályozott, ellenőrizhetetlen gázfejlődés, robbanó keverék kialakulásának lehetősége, nyílt lánggal égő hegesztőpisztoly, visszaégés, visszarobbanás, nagyhőfokú fém és salak.
„Ártalmas sugárzások”: villamos ív fényhatása, ibolyántúli és infravörös sugárzás, elektromágneses és egyéb nagyenergiájú sugárzás
„Káros élettani hatások”: fémgőz belélegzése, fémpor belélegzése, ózon belélegzése, mérgező gázok belélegzése, áramütés, zaj, hőterhelés, fizikai túlterhelés
„Fulladási veszély”: égő láng oxigénelvonó hatása, levegõ kiszorítása, CO, CO2 atmoszféra keletkezése
„Egyéb veszélyek”: mechanikai sérülések anyagkezelésből, égési sérülés, fém és salakfröcskölős berendezések hibás működése
Nyomástartó berendezések
1; Nyomástartó edényekre vonatkozó fogalmak
Gőzkazán: 1bar abszolút nyomásnál nagyobb nyomású gőz termelésére szolgáló berendezés
Forróvíz kazán: 388K-nék nagyobb hőmérsékletû víz termelésére szolgáló berendezés
Melegvíz kazán: legfeljebb 388K hőmérsékletû víz termelésére szolgáló berendezés
Vegyitöltetű kazán: hordozója nem víz, vagy gőz
Fűtött nyomástartó edény: az a berendezés, amely égéstermékek vagy vegyi reakciótermékek fűtőhatásának van kitéve ill. villamos energiával fűtött, benn 1bar abszolút nyomásnál nagyobb nyomás van
Nyomástartó edény: zárt vagy zárható berendezés, amely nincs hőhatásnak kitéve és benne a nyomás 1,7bar
Nyomástartó rendszer: nyomástartó edények összefüggő csoportja
2; Veszélyességi mutató ismertetése
A berendezések kis, közép és nagyveszélyességű osztályba sorolható. Y veszélyességi mutató kiszámítása: Y=Vpk(c+f+t) ahol
V: az edény térfogata m3-ben
p: az edény engedélyezési nyomása bárban
k: korrózióra, kopásra jellemző érték
c: a töltet fizikai állapotra jellemzõ tényező
f: tűzveszélyességre jellemző tényező
t: mérgező hatásra jellemző tényező
Kis veszélyességű : 4<Y 100
Közepes: 100<Y 10000
Nagy: Y>10000
3; Nyomástartó edények üzemi és biztonsági szerelvényei
Üzemi szerelvények: töltő-, ürítő-, elzáró-, szabályozó-, ellenőrző szerelvények: nyomás és hőmérséklethatárolók, biztonságjelző berendezések
Nyomáshatárolók: túlnyomás levezetése biztonsági szelep, hasadó, szakadó tárcsa, biztonsági állványcső, szippantó szelep, robbanóajtó
Hőmérséklethatárolók: olvadó tárcsa, olvadó dugó
Biztonsági jelző berendezések: nyomásmérő, folyadékszintjelzők
4; Nyomástartó edények felügyelete, hatósági eljárások
A berendezésekkel kapcsolatos hatósági eljárások:
gyártásengedélyezési eljárások
gyártóművi,
felállítási engedélyezési,
használati engedélyezési
átalakítási engedélyezési
eljárás robbanások, sérülések alkalmával
Használati engedély a gépkönyv szerves része. Érvényessége: kis veszélyességű nyomástartó edény – 6 év, nagy veszélyességű nyomástartó edény – 3 év
5; Nyomástartó edények üzemeltetési előírásai
Okmányok: a hatóság által hitelesített gépkönyv, használati engedély, berendezésre felszerelt hatóság által hitelesített adattábla.
Kezelés:
személy kijelölése aki felelős
szakképzettséget igazoló bizonyítvány
kezelési utasítás jól látható helyen
Üzemeltetés: üzembevétel előtt ellenőrizni az üzemképességet:
rendszer feltöltése
fűtésnél a begyújtási sorrend betartása
nyomás növelése ne legyen káros!
karbantartás tisztítás
6; Nyomástartó edények ellenőrzése, nyomáspróbája
Legfontosabb és ismétlődő hatósági vizsgálatok:
szerkezeti vizsgálat / geometria, felületek ellenőrzése /
nyomáspróba: tömörség ellenőrzése a nyomásnak kitett részen, maradó alakváltozás be nem következésének ellenőrzése
pb – próbanyomás
pe – engedélyezési nyomás
Rm20 – megengedett feszültség 20°C-on
Rmt – megengedett feszültség a
tervezési hőmérsékleten
Nyomáspróba általában vízzel történik
Biztonsági vizsgálat / alkalmassági vizsgálat, hitelesítés /
7; Nyomástartó edények javítása
Belsejében munkát végezni csak beszállási engedéllyel szabad / névre, helyre időre, technológiára szól /
Beszállási engedély legfontosabb előfeltételei:
betáplálás
lehetőségének teljes kizárása
energiaellátás biztos kizárása
töltet teljes eltávolítása
megfelelő tisztítás, hűtés
felügyelet biztosítása
javítási technológia megléte
Folyamat:
Javítási technológia
Javítási engedély Beszállási engedély
Javítás
Ellenőrzések, vizsgálatok
Használati engedély
