Professzionális műszaki mérésekkel, KÖF/KIF hálózati ellenőrzésekkel és nagyfeszültségű oszlopok felülvizsgálatával támogatjuk hálózata biztonságos működését.
KÖF (Középfeszültség)
- Jelentése: KÖzépFeszültség.
- Részletek: A villamos energiát a nagy távolságokra szállító nagyfeszültségű hálózatokról transzformátorállomások segítségével alakítják át középfeszültségre. Magyarországon a KÖF hálózat jellemzően 10 kV, 20 kV vagy 35 kV feszültségszinten üzemel.
- Hol találkozni vele? Regionális elosztóhálózatokon, ipari üzemek saját hálózatain, transzformátorállomásokban, valamint a megújuló energiaforrások (pl. nagyobb napelemparkok) csatlakozási pontjain.
KIF (Kisfeszültség)
- Jelentése: KIsFeszültség.
- Részletek: Ez az a feszültségszint, amellyel a mindennapi életben találkozunk a háztartásokban és az irodákban. A KIF tartományba a 1000 V alatti váltakozó áramú feszültségek tartoznak. A magyar szabvány szerint a fázisfeszültség 230 V, míg a vonali (háromfázisú) feszültség 400 V.
- Hol találkozni vele? Lakossági fogyasztóknál, villanyóráknál, épületvillamossági rendszerekben, dugaljaknál és világítási hálózatoknál.
Lépésfeszültség (és annak vizsgálata)
- Jelentése: A talajon két olyan pont közötti feszültségkülönbség, amelyeket egy ember egy lépéssel (kb. 1 méter távolságra) egyidejűleg megérint a lábaival.
- Miért veszélyes? Ha egy nagyfeszültségű vezetéken szigetelési hiba vagy szakadás történik, és a feszültség alatt álló vezető a földre esik (vagy egy oszlop földelési hibája miatt áram folyik a talajba), a talajban áramáramlás alakul ki. A talaj ellenállása miatt a hiba pontjától távolodva a potenciál csökken. Ha valaki ebben a zónában lépked, a két lába között feszültség keletkezik, ami áramot hajthat át a testen.
- Vizsgálata: Mérésekkel ellenőrzik, hogy a földelőberendezések és burkolatok környezetében eléri-e a lépésfeszültség a jogszabályban vagy szabványban engedélyezett biztonságos határt.
Földelés szétterjedési ellenállásának vizsgálata
- Jelentése: Azt méri, hogy a földelőberendezés (pl. földelőszonda, földelőháló) milyen hatékonysággal tudja a hibaáramot vagy a villámáramot elvezetni a talajba.
- Részletek: A földelő nem egyetlen ponton adja át az áramot a talajnak, hanem a körülötte lévő földtömegben az áram szétterjed. Ennek az áramútnak van egy ellenállása (ezt hívják szétterjedési ellenállásnak). Minél kisebb ez az ellenállás (Ohmban kifejezve), annál jobb és biztonságosabb a földelés.
- Vizsgálata: Szakműszeres méréssel (pl. célműszeres földelési ellenállásméréssel) határozzák meg, hogy üzemi hiba vagy villámcsapás esetén a védelmi berendezések megfelelően működésbe tudnak-e lépni, és nem alakul-e ki életveszélyes érintési feszültség.
Nagyfeszültségű oszlopok felülvizsgálatai
- Jelentése: A nagyfeszültségű (NAF – jellemzően 120 kV, 220 kV vagy 400 kV) és középfeszültségű (KÖF) távvezeték-hálózatokat tartó oszlopok rendszeres, műszaki és biztonsági ellenőrzése.
- Mit vizsgálunk ilyenkor?
- Szerkezeti állapot: Korrózió (fémoszlopoknál), korhadás/károsodás (faoszlopoknál), repedések (betonoszlopoknál).
- Földelés és csatlakozások: Az oszlopok földelővezetőinek, kötéseinek épsége.
- Szigetelők és szerelvények: Mechanikai sérülések, szennyeződés vagy repedés a szigetelőláncokon.
- Alapozás: Az oszolpalapok stabilitása, talajmosódás vagy szerkezeti gyengülés.
„Folytatásos” vagy „a gyártó nem bocsátotta ki”
Ez a megfogalmazás dokumentációkban, üzemeltetési szabályzatokban vagy minősítő iratokban fordul elő megjegyzésként:
- Folytatásos (dokumentum / vizsgálat):
- Olyan jegyzőkönyvre, engedélyre vagy műszaki dokumentációra utal, amely nem zárult le egyetlen lappal vagy szasszal, hanem több egymást követő részből áll, vagy több fázisban végzett vizsgálatsorozat része (pl. időszakos, egymásra épülő felülvizsgálatok).
- A gyártó nem bocsátotta ki a dokumentumot:
- Azt jelenti, hogy az adott berendezéshez, alkatrészhez vagy típushoz a gyártó nem adott ki gyári bizonylatot, kezelési/karbantartási útmutatót, megfelelőségi nyilatkozatot vagy vizsgálati protokolt.
- Gyakorlati következménye: Ilyenkor a felülvizsgálónak vagy üzemeltetőnek a vonatkozó általános szabványok és jogszabályok alapján kell elvégeznie a minősítést és bevizsgálást, mivel egyedi gyári előírás nem áll rendelkezésre.

